A konyha átalakítása, különösen ha a mosogatót vagy a tűzhelyet is át kell helyezni, sokkal nagyobb fölfordulással és pénzzel jár, mint például a nappali átrendezése.
Ha elsőre elrontjuk, évekre megpecsételhetjük sorsunkat. Hogy legalább a nagyobb melléfogásokat elkerüljük, fölkerestük Scheiber Katalint, a Vitalitas Bútorgaléria vezetőjét, aki nemcsak építészmérnök, de négygyermekes családanyaként tapasztalt háziasszony is. Ő adott néhány jó ötletet az Alon.hu olvasóinak.

Először, ha megengedi, a saját ügyemmel kezdeném. Eredetileg nem volt szagelszívónk, most a feleségem javaslatára fölszereltettünk egyet, de a helyzet nem sokat változott. Mit rontottunk el?

A szagelszívó hová vezeti a szagot, a szabadba?

Nem. De ez nem mindegy?

Nem. A nem kültérbe kivezetett szagelszívók hatékonysága újonnan is szerény, ami a szűrőbetétek elszennyeződésekor csak romlik. Ráadásul a szűrők cserélgetése meglehetősen macerás. Én minden esetben a kültérbe kivezetett szagelszívót javasolok, nagy teljesítményűt. A szerelés előtt fontoljuk meg, hogy hová fújatjuk a szagot… Ezek a szagelszívók is rendelkeznek szűrőkkel, ezért a vásárlás előtt jó tisztázni, hogy ezek a mosogatógépben tisztíthatók-e. És még egy tipp: ha lehet, külsőmotoros készüléket válasszunk, és a motort szereljük fel a padlásra vagy a kéménybe, mert a nagy teljesítményű elszívók többsége zajos.

Amikor a szerkesztő rám osztotta ezt a témát, úgy gondoltam, hogy belelapozok egy konyhatervezéssel foglalkozó könyvbe, aztán kanyarítok valamit a háziasszonyoknak. Már az „ergonómia” fejezet első oldalain elveszítettem a fonalat, amit aztán nem is kerestem tovább. Inkább megkerestem Önt. Mit gondol, a konyhatervezésben az ergonómia valóban segít valamit?

Feltétlenül. A konyhatervezőnek feladata, hogy olyan konyhát alakítson ki, amelynek a használója a lehető legkisebb mértékben fáradjon el. Sokszor nem is gondolunk rá, de még egy viszonylag kis konyhában is sokat kell gyalogolnunk. Ennek csökkentését úgy érhetjük el, hogy az ételkészítés egymást követő fázisait lehetőség szerint egymás melletti munkahelyekre szervezzük. Tehát egy jobbkezes háziasszonyt (vagy háziurat) föltételezve, a vízvételi hely mellé jobb oldalra tervezzük a tűzhelyet. A hűtőt, a kamra- vagy kamraszekrényajtót pedig a mosogatótól balra, és így tovább.

Ez logikus, de az alaprajzi elrendezésen kívül van más ötlete is?

A konyhai munkalapokat olyan magasságban kell elhelyezni, hogy a használójának lehetőség szerint sose kelljen a gerincét 20 foknál jobban előre döntenie, hiszen a tartós előrehajlás megterhelő. Ugyanakkor az sem szerencsés, ha a vízszintes munkahelyet túlzottan magasra emeljük, mert így megemelt vállal kell dolgoznunk, ami szintén fárasztó. A felső szekrény alsó szélét a legjobb kevéssel a szemmagasság alá tervezni, mert így a fej ill. nyak mozgatása nélkül tudjuk áttekinteni az ott elhelyezett tárgyakat.

Erre azt fogják mondani, hogy túl általánosak vagyunk. Mondana konkrét adatokat?

A használó testmagasságát figyelembe véve az ideális munkapultmagasság 85-92 cm, ezen belül a mosogató kerüljön magasabbra úgy, hogy a medence alsó síkja 65 cm-nél ne legyen lejjebb. Azt a lapot, ahol tésztát gyúrunk, inkább 85 cm alá helyezzük, hogy a kellő erőt nagyobb energia nélkül tudjuk kifejteni. Ha ülőhelyzetben szeretnénk dolgozni, igen hasznos lehet egy 65-70 cm magasságú, a pult alá begördíthető asztallap. A felső szekrény alsó síkja megint csak a használók testmagasságának a függvénye, ideális esetben 130-138 cm közötti…

Gondolom, mindez húsz évvel ezelőtt is, amikor az én konyhám készült, akkor is igaz volt. Van-e ezen a téren olyan újdonság, amit az utóbbi években találtak ki?

Bizonyára. Ha az Ön konyhája húsz évvel ezelőtt készült, akkor föltételezem, hogy a konyhapult alatti szekrényajtók mögött polcok vannak.

Úgy van. De ez miért baj?

Gondoljon csak arra, hogy mivel jár az, ha az egyik alsó polcról egy hátra csúszott edényt kell előhalásznia.

Valóban. Eddig leguggoltam, lehajoltam, most néha előfordul, hogy le kell térdelnem. De ezen hogyan lehet segíteni?

Kihúzható fiókkal. Ma már a pult alatt sokszor nagy méretű, veszteség nélkül kihúzható fiókokat alkalmazunk, így a leghátul elhelyezett edény is könnyen kiemelhető.

Néhány évig. De ha a fiókcsuszka leszakad?

Nem kell ettől tartania. Természetesen nem szabad néhány forint spórolásért rossz minőségű vasalatot beépíteni. Ma már vannak olyan gyártók, akiknek a termékei bizonyítottak.

A barátnőm féléves konyhapultja fölpúposodott. A készítő asztalos azt mondta, hogy erről csak a barátnőm tehet, hiszen rácsöpögteti a vizet. De lehet víz nélkül mosogatni?

Bár nem ez a kérdés fő iránya, de ha már kérdezte, megjegyzem, hogy 2006-ban egy világcég pályázatán első díjat nyert egy olyan mosógép, mely vízmentesen, negatív töltésű ionokkal történő „bombázással” tisztít. De térjünk vissza a mosogatásra és a konyhapult fölpúposodására.

Ön szerint a mosogatógépek világában van egyáltalán szükség mosogatómedencékre?

Feltétlenül. Gondoljon csak arra, hogy sok műanyagedény nem helyezhető a mosogató gépbe, a zöldséget, gyümölcsöt is meg kell mosnia.

Milyen mosogatómedencét javasol? Egy vagy kétmedencéset?

Helytől és a konyhahasználati igényektől függ, hogy hány medencét helyezünk el. Fontosabbnak tartom, hogyha van rá lehetőség, akkor az egyik medence jó nagy legyen, mert kis medencében nagy edény elmosogatása sok víz kifröcskölésével jár. További javaslat, hogy bátran építtessünk be rugós, hajlítható csaptelepet, amely lehetőleg egykaros legyen.

Az milyen?

Leginkább egy kézi zuhanyra emlékeztet. Előnye, hogy a rugalmasságának köszönhetően odairányítom a vizet, ahova akarom, az egykarúság pedig azt jelenti, hogy akár a könyökömmel szabályozhatom a vízfolyás erősségét és a víz hőmérsékletét.

A barátnőm felpúposodott pultja?

Látatlanban nem szeretném a konkrét esetet minősíteni, de sok esetben tapasztaltam, hogy ésszerűtlen spórolásból a laminált bútorlapból készült konyhapultba beépített mosogató medence illesztési hézagját nem zárják le tökéletesen illetve a lap élzárását hanyagul végzik el. Ilyenkor a bútorlapba nedvesség jut be, ami rövid időn belül fölpúposodást eredményez.

Tehát nem a barátnőm a hibás! Illesszen, ragasszon a mester tökéletesen! Van más megoldás is?

Természetesen, sokféle anyagból lehet konyhapultot készíteni.

Ön melyiket javasolja és melyiket nem?

Ez nem kismértékben pénztárcafüggő, ezért elmondanám néhánynak a tulajdonságait. A csempézett munkalapot elsősorban a rusztikus konyhákban alkalmazzák előszeretettel. Aki ezt a stílusvilágot kedveli, annak nagy öröm, hogy sokféle szín és minta között választhat. A hátránya az, hogy nehéz a fugák tisztántartása, másrészt a csempe karc- és még inkább ütésállósága korlátozott, és ezt csak részben tudjuk vágódeszkák használatával megoldani. A gránitpult előnye a legendás szilárdság, hőállóság, és gondos színválasztással gyönyörű felületeket hozhatunk létre. Az ára magasabb, mint az előző kettőé, de tapasztalatom szerint az elfogadható árúak között is vannak hallatlanul dekoratívak.

És a márvány?

Nagyon szép lehet, de nagyon kényes. Karbantartása munka- és időigényes.

Műanyagok?

A dekormunkalapok szépek, 180 fokig hőállók, karcállóságuk mérsékelt, áruk kedvező. A szintetikus köveket is itt említeném meg, amelyeknek többféle formájuk van. Az általam alkalmazott szlovén Kerrock karcállósága nem éri el a gránitét, (persze egyetlen más anyagé sem), van azonban egy olyan előnye, amely egyik pultanyagnak sincs: az illesztési hézagmentesség. Ez azt jelenti, hogy a Kerrock-mosogatót úgy lehet a konyhapultba illeszteni, hogy a pult és a mosogató anyaga között nincs folytonossági hiány. A pult élére lehajló Kerrock pedig praktikus, kifejezetten dekoratív, amit csak fokoz, hogy a színválasztéka kifejezetten gazdag.

Nem mintha nekem ennyi nem lenne elég, de van még másféle is?

A tömör fapultok újból divatba jöttek, természetesen a vízzel szembeni ellenállásukat különféle módszerekkel növelni kell. A rozsdamentes különleges fém, az Inox jól formálható, ellenálló, de gondos karbantartást igényel. A lávakő dekoratív, de a jó minőségű drága.

Ne haragudjon, váltsunk újból témát! Szóljon röviden a lámpákról!

A konyhavilágítás többféle igényt elégít ki, egyes helyek megvilágításakor a biztonság, a praktikum az elsődleges szempont, másutt a dekorativitás, hiszen egy szép konyha a lakás ékessége is lehet. A konyhapult megvilágításakor a fő szempont a praktikusság, az árnyékmentesség, a biztonságos munkavégzés igényének a kielégítése.

Ezt hogy érik el?

Elsősorban a felső szekrény alsó síkjára rögzített fényforrásokkal.

És a többi világító test?

A felső szekrény felső élén lévő fényforrások a dekorativitást szolgálják, a szekrények belsejében az ajtónyitásra fölkapcsolódók praktikusak. Ha a konyhában helyezik el az étkező asztalt, akkor ennek a megvilágítása az asztal fölötti világítótesttel célszerű.

Hogy látja a konyhavilágítás terén jöhet valami újdonság?

Bár jós nem vagyok, de úgy vélem, hogy a 2006-os milánói nemzetközi „Moodlight”-kiállítás jelezheti a jövőt: megjelenik a vonalfény továbbá az alsó szekrények fióknyitásával aktiválható fényforrás, várhatóan kiterjedtebben alkalmazzuk a színes fényforrásokat, amelyek fényessége, színváltása akár programozható is lehet, így a napszak változásához lehet igazítani a megvilágítás hangulatát.

Kérem, a vonalfényről és ennek konyhai alkalmazásáról szóljon még!

Elsősorban hangulati jelentősége van. A konyhapult alsó széle alatt néhány centiméterrel LED-technikával megoldott csíkszerű megvilágítás, amelynek a hatására a pult lebegővé, légiessé, különlegesen dekoratívvá válik. (X)

Forrás: alon.hu